"DE LELKEM ISTEN MEGNYITÁ" – A KÖZTÜNK ÉLŐ ARANY JÁNOS

A Déri Múzeum emlékkiállítása december 20-tól 2018. február 28-ig látogatható a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében.

Az Arany János emlékév végére szinte minden oldalról alaposan körbejárta az irodalomtudomány a költő életművét. Sőt még magyar zenészeink is feldolgozták Arany János műveit. (Erről korábban itt) A Déri Múzeum mostani tárlata mégis igyekszik valami újat hozni, s a költőt olyan oldaláról bemutatni, amelyet másként kevéssé fedezhetünk fel.

  

Arany János sorait már az óvodások, kisiskolások is fújják, hiszen már kicsi gyerekkorban találkoznak verseivel. A költőt hát korán megismerjük, de megismerjük-e később az embert? A Déri Múzeum Arany János emlékévhez kapcsolódó kiállítása ezt a célt igyekszik elérni, felelve olyan a kérdésekre : az alkotó milyen volt mint családapa, barát, tanító, hivatalnok vagy akadémikus.

Arany János döntései, s így egész élete azt mutatja meg:

hová vezet, ha valaki szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozik,

hová vezet, ha valaki a keresztutakhoz érve mindig a nehezebbet választja, 

hová vezet, ha valaki vállalja másokért, népe, nemzete iránti felelősségből azt az utat, amit Arany.

A kiállítás így - miközben tükröt tart a látogatónak, - egyben  megrajzolja Arany  személyiségét.

A tárlat címe már önmagában is sokatmondó : „De lelkem Isten megnyitá” - a köztünk élő Arany János

A cím  első fele Arany-idézet, a második pedig arra az emberre utal, aki korunkban piedesztálra emelt, a hétköznapi embertől eltávolított „jelenség”, ám aki most újra köztünk van, mert a tárlat visszahelyezi őt az emberléptékű valóságba. Mindennapi élete, élethelyzetei, problémái, döntései, betegsége, gyásza akár a miénk, itt, a 21. században.

A cím azonban arra is utal, milyen rendkívül sokat jelentett Arany számára hite. Annak idején maga is – a tárlatban látható - Hübner János: Száz és négy válogatott Bibliabéli históriák című tankönyvéből tanult. Az 1770-ben bevezetett elemi iskolai reform írta elő, hogy ennek a könyvnek egy-egy fejezetét a vasárnapi istentisztelet után  tanulmányozzák  a diákok. Arany tankönyveiben, iskolai és otthoni nevelésében a bibliai történetek folyamatosan jelen voltak, ezek erkölcsi viszonyrendszerében gondolkodott a költő. Egész felnőtt életének döntései mögött gyakran állt ott az a kettősség, ami az evilági elvárások és az Isten törvényei szerint való élet között feszül.

A magánemberhez több oldalról is közelít a tárlat. Nem pusztán a hitét megélő embert látjuk, de a tanítót is. Bemutatásakor iskolai dolgozatot láthatunk Arany János javításával. Találkozhatunk emellett más relikviákkal, levelezéssel, önéletrajzi háttérjegyzetekkel, prózai művekkel, és persze helyet kapnak a versek is. Kimondottan e kiállítás számára írt Lackfi János költő új verseket, melyek nemcsak láthatóak, de a költő előadásában hallhatóak is. Kisfilmek is színesítik az élményt, ezeket a Debreceni Ady Endre Gimnáziummal való együttműködésnek köszönhetően a  diákok forgatták.

Ami külön érdekesség még, hogy a látogató itt nem pusztán passzív szemlélő, tevékeny részese is lehet a tárlatnak. Hatalmas „könyvjelzőkre” írhatja/rajzolhatja saját gondolatait, de emellett van itt olvasósarok is, ahol kényelmesen letelepedve mélyülhetünk el a költő műveiben.

A diákok, de minden játékos kedvű vendég kedvéért a tér, amelyben a kiállítás áll, egy  társasjáték is egyben, ahol érdekes kérdések, feladványok segítenek felfedezni az Arany János-emlékkiállítást,  értelmezni a tárgyakat és a tárlat üzenetét.